Hordozott baba-okos baba, azaz a babahordozás hatása a babák agyi fejlődésére
A baba hordozása nem divat vagy éppen elhatározás kérdése, de legkevésbé szubkulturális jelenség. A baba ölelésre teremtődött, ezért a helyes hordozásnak komoly egészségügyi hatásai is vannak. A baba arra teremtődött, hogy folyamatos mozgásban legyen, ennek az igénynek a lenyomatai ott vannak az idegrendszerében, a testének legapróbb rezdüléseiben fellelhetőek.
Képen: My Mouse babahordozó a MyBabyHug-tól
Ismerős az az szituáció amikor pici babádat közelíted kiságy felé és miközben érzi, hogy szépen lassan eltávolodik tőled, vízszintes pozícióba kerül a teste, a szemei azonnal kipattannak és soha nem hallott hangerőre kapcsol? :) Vagy mikor megáll a babakocsi, úgy tűnik mintha külön érzékelővel lennének ellátva és azonnal óriási panaszkodás kezdődik? Hát bizony ez nem véletlen....
Már elődeink is megfigyelték a hintáztatás, állandó, természetes, könnyed mozgás jótékony hatását a babára és annak szellemi fejlődésére. Ezért van az, hogy szinte minden kultúrában megtalálhatóak a hintáztató, höcögtető mondókák.
De a legtermészetesebb, az anya számára legkevésbé megterhelő höcögtetés, ha hordozza bababáját. Ebből a cikkünkből most megismerheted babád testi működését, hogy miért is teszel a hordozással azért a legtöbbet, hogy babád idegrendszere a legkiegyensúlyozottabban fejlődhessen.
Hordozás hatása az idegrendszerre:
A hordozás a vesztibuláris rendszerre tett hatásával nyugtatja meg a kisbabát. Ez a rendszer a belsőfülben helyezkedik el, és három kicsiny, más-más irányú "vízmértékből" áll. Az ezekben a kis "vízmértékekben" levő folyadék minden mozdulatnál nekicsapódik a rendszert bélelő parányi szálacskáknak, amik azután idegi impulzust adnak az izmoknak az egyensúly megőrzése érdekében. A magzat vesztibuláris rendszere roppant érzékeny, és rengeteg inger éri, hiszen a magzat szinte állandóan mozgásban van hordozás közben. Ezek az ingerek az agyban összekapcsolódva fejlesztik a babát. A kisbabák számára a mozgás anyával/apával együtt a normális életforma, nem a nyugalom.
Hordozás hatása az agyra:
A hordott babáknak a tanulásban is előnyük van. A baba hordozás közben különféle csatornákon keresztül kapja az információt teljes testközelből. Az édesanya mozgása általi ringatózás hat az előbbiekben említett módon az idegrendszerre, közben az édesanyja hangját folyamatosan hallja, és látja is, hogy mi történik körülötte, sőt aktív részese annak. A különböző csatornákon egyidejűleg érkező ingerek, információk az agyban összekapcsolódnak, s ekkor az agykérgi kapcsolatok hatványozottan épülnek. Az agysejtek közötti idegi összeköttetések nagy része születéstől kb. 6 éves korig alakul ki és fejlődik, tehát a hordozásnak a komplex információátadás révén döntő szerepe lehet és van abban, hogy gyermekünk mennyire lesz okos, szépen beszélő, nyitott, kreatív ember (és még sorolhatnánk...).
Az a baba, akit hordoznak, kevesebbet sír, és több időt tölt csendes nyugalmi állapotban. Ez az az állapot, amelyben a babák leginkább fogékonyak környezetükre, aktívak, kísérletezőek. Ezért lehetséges, hogy - amint azt néhány kutató megfigyelte - a hordott kisbabák éberebbek, jobban figyelnek a vizuális- és hangingerekre.
A hordozás humanizálja a babát. A hordott baba jobban megismeri szüleinek az arcát, lépéseik ritmusát, hangját, illatát. A hordott babák bensőséges kapcsolatban vannak a szüleik világával, mert részt vesznek abban, amit ők csinálnak. Az a baba pl., akit édesanyja mindennapi teendői közben hord, mélységében hallja, szagolja, látja, tapasztalja a világot. Röviden: a baba nagyobb mértékben van kitéve annak, és bevonva abba, ami körülötte zajlik. Természetesen a szülőknek időnként le kell tenniük a kisbabát. Valójában fontos, hogy kiegyensúlyozottan közelítsük meg ezt a fajta szülői stílust.
(forrás: William Sears: Threehundred Questions Parents Ask alapján Ágoston Anikó)
