kosaram

0
Feldolgozás…

Üzenet az apáknak

Megszületett a baba, majd letelik a kispapaszabi. Fáradtan tértek haza a munkából, és nem értitek, hová tűnt az a kedves, mosolygós kismama, akinek mindig volt egy jó szava.

Hogyan segíthettek? Hát értsétek meg, hogy...

...elsősorban a PÁRUNKra van szükségünk,

nem a nagymamákra, sógornőkre vagy a bébiszitterre. Félreértés ne essék, ők mind nagyon segítőkészek, főznek, mosnak, takarítanak, és egy csomó jó tanáccsal látnak el, ha kell, ha nem. De valamiért mi mégis rátok vágyunk, apukák. Veletek együtt akarunk örülni, izgulni. Nektek akarjuk elmesélni, miket mondott ma a szomszéd néni, amikor benézett a babakocsiba. Eldicsekedni, hogy végre nem aludt be szopizás közben a kismanónk. És csak úgy egyszerűen a vállatokra hajtani a fejünket, hozzátok bújni.

...nagyon rosszulesik, ha egy órával azután, hogy már itthon kellene lennetek, felhívtok a munkahelyről, hogy késni fogtok.

Hogyan is érzékeltethetjük legjobban, milyen érzés ez? Képzeljétek el, hogy meg kell csinálnotok ötven fekvőtámaszt. Amikor már a negyvennyolcadiknál tartotok, odajön az edző, és azt mondja, oké, akkor még tízet. Ugye ti sem csípnétek annyira azt az edzőt? Mi, anyukák egész délután számoljuk vissza a perceket, az a napunk fénypontja, amikor beléptek az ajtón. Tudjuk, hogy ti tartjátok el a családot, és nagyon fontos munkátok van. Megértjük, ha túlórázni kell. De most amúgy is nagyon rosszul tűrjük a várakozást, azt meg különösen, ha csak úgy tudjuk meg, hogy hiába várunk, ha rátok telefonálunk.

...nincs annál bosszantóbb, mint amikor halljuk, ahogy betolattatok a kocsival a garázs elé, de csak várunk, és sehol senki.

Aztán lehervad az idétlen vigyor az arcunkról, mert ti még mindig a kollégáitokkal egyeztetitek telefonon a másnapi értekezlet teendőit a kocsiban ülve. Vagy éppen akkor gördül be a szomszéd is, és elkezditek megvitatni a vasárnapi meccs legizgalmasabb pillanatait. Mi meg az ablak előtt állunk a gyerekkel, és rátok várunk. Azt érezzük, hogy nem siettek haza, pedig biztosan nem így van. Szeretnénk, hogy amikor hazaértek, gyertek is be a házba, adjatok egy puszit. És jólesne, ha megkérdeznétek, hogy vagyunk.

...már nem a középkorban élünk, bátran pelenkázhattok ti is.

Tudjuk, hogy ti a családotokban anyukátok csinált mindent a gyerekek és a ház körül, de mi nem vagyunk az anyukátok. Szeretnénk, ha lelkesebbek lennétek, és nektek jutna eszetekbe, hogy átvegyétek a gyereket. Tudjuk, hogy mindennél jobban szeretitek a kis lurkót, a családunk számotokra a legfontosabb, értünk gürcöltök, de nem muszáj leragadni a klasszikus szerepeknél, miszerint apa a családfenntartó, anyáé meg a háztartás és a gyereknevelés. Mi, anyukák sokkal ritkábban kérünk meg, hogy segítsetek a babánál, mint ahányszor jólesne nekünk. Szóval gyertek be a szobába, és küldjetek el zuhanyozni vagy aludni egy kicsit. Higgyétek el, ettől sokkal jobb kedvünk lesz, azzal pedig egyértelműen mindenki csak jobban járhat.

 

tovább a cikkre

fotó: www.mehnniki.com

Oszd meg ismerőseiddel:

Partnereink