kosaram

0
Feldolgozás…

Újszülöttek mozgásfejlődése

Az első évek mozgásfejlődése szoros összefüggésben van az értelmi fejlődéssel. A mozgás folyamata már a születés előtt elkezdődik, különösen intenzív szakasza a születéstől 10–12 éves korig tart. Ebben az időszakban a mozgás, a külvilággal történő kapcsolattartásnak fontos eszköze, általa fejlődnek a szervek, szervrendszerek (pl. az idegrendszer, az ízületi, a csont- és izomrendszer). A kifejtett hatás kétirányú, mert a mozgások végzése közben fejlődő ideg- és mozgatórendszer újabb és bonyolultabb mozgások elsajátítását teszi lehetővé. Lényegében a mozgatórendszert célzó fejlesztés/fejlődés olyan pszichés funkciójavulásban is szerepet játszik, melynek a későbbi optimális gondolkodási képesség kialakulásában pótolhatatlan szerepe van. Az eleinte csak apró finom passzív mozgatásból álló tornát azonban a későbbiekben fontos kiegészíteni a mozgás egyéb formáival is ilyen például a koordináció-, egyensúlyi gyakorlatok, a tánc, ritmusos járásformák, az emberi szobrok létrehozása, szituációk, apró, egyértelmű epizódok elmozgása, tréfás jelenetek testi eljátszása, magyarázd meg mozdulattal, mozdulatsorral.A beszéd, az írás és az olvasás kizárólag emberi kommunikációs forma. Ezeknek az anyanyelvi képességeknek a fejlődése csak akkor lesz problémamentes, ha a gyermek a megfelelő sorrendben végighaladt az emberi mozgási- és érzékszervi fejlődési soron. Ennek a szenzomotoros idegrendszeri fejlődésnek a koronájaként jelenik meg először a beszéd, majd később az írás és az olvasás.  De vissza a babákhoz..:

Megszületéskor minden baba magában hordozza a speciális emberi mozgások mintázatait, amelyeket a megfelelő sorrendben gyakorolnia kell majd az első egy-másfél évben. A tanulási folyamat az első három hónapban a fej megemelésével kezdődik, ami ezután összekapcsolódik a karra való támaszkodással és a törzs homorításával. Utána következik a hasról hátra, illetve a hátról hasra fordulás, ekkor már a karok is szabadabban mozognak, így megkezdődhet a tárgyak után nyúlás és a megfogás. A biztos fejtartás lehetővé teszi a szemizmok erősödését, és ezzel együtt a látás rohamos fejlődését. Ezt követi az első igazi helyváltoztató mozgás, a hason kúszás. A második félévben a négykézláb mászással, az üléssel és a feltápászkodással folytatódik, majd a lábra állással, valamint a járással fejeződik be a sor.

Egy kis kitérővel megemlíteném Katona Ferenc professzort, (jelenleg is a Szent Margit Kórház fejlődésneurológiai osztályának főorvosa) aki kollégáival az agy fejlődésének kutatása során fedezte fel, hogy a jellegzetes humán mozgásmintázatok valamennyi formája a születéstől kezdve elemi formában jelen van, és bizonyos helyzetekben mindegyik aktiválható. Ezeket a mozgásokat elemi mozgásmintáknak nevezte el, amelyek a több millió éves emberi evolúció genetikai információi, és az a feladatuk, hogy irányt mutassanak az emberi mozgásformák elsajátításához. A lejtőn kúszás, a mászás, a felültetés vagy a levegőben támasz nélküli ülés, valamint az elemi járás nem egyszerű reflexek, hanem magas fokon szervezett végrehajtási tervvázlatok. Fokozatos megszűnésük ugyanolyan szigorú sorrendben zajlik, mint ahogyan a végleges mozgásformák megjelennek. Például a levegőben felülés és a fejemelés nem váltható ki azt követően, hogy a baba már önállóan is felegyenesedik. Az elemi kúszás sem aktiválható többé, ha spontán kúszás megjelenése után. Az elemi mozgásminták kiváltásának adatai felhasználhatók diagnosztikai és prognosztikai célokra. Hiánytalan működésük biztosítékot jelent arra, hogy a végleges mozgások akadálymentesen létrejönnek majd a baba fejlődésmenetében.  

mf_1

 

mf_2

 

Egy újdonsült anyukának szinte elképzelhetetlen, hogy a kezükben szuszogó „nyeklő- nyakló” csemete ezeket az elemi mozgásokat magában hordozza és képes helyesen kivitelezni, pedig a fenti képek 3 illetve 4 hetes babákról készültek. Azonban az elemi mozgásminták vizsgálata vagy a gyakorlásuk betanítása kizárólag képzett szakember feladata. A hozzá nem értők a helytelen alkalmazásukkal, még a legnagyobb jó szándék mellet is súlyos következményeket, esetleg sérüléseket okozhatnak a piciknél. Amiért mégis fontosnak tartottam bemutatni ezeket a képeket és néhány sort írni Katona Ferenc és a csapata általi megfigyelésről, hogy lássuk, milyen komplex információkat hordozunk magunkban már a születéskor és milyen nagy jelentőséggel bír a korai megfigyelés.

Mit tehetünk MI szülők, hogy a babáink mozgásfejlődése zavartalan legyen?

Azzal, hogy tág teret biztosítunk a mozgáshoz, kialakítunk a babáink számára izgalmas, felfedezésre buzdító, de nem rémisztően sok ingert közvetítő környezetet már sokat tettünk azért, hogy megfelelő ütemben érje el az egyes szakaszokat. Azt gondolom fontos, hogy ösztönözzük, ugyanakkor elég időt is hagyjunk az új mozgások felfedezésére, gyakorlására is!(Például hagyjuk, hogy magától üljön fel, ha már elég erősek a törzs izmai és ne támasszuk meg minden oldalról kispárnákkal). Rengeteg átfedés van az egyes mozgások elkezdése között, minden csecsemő másképp és máskor kezdi el ugyanazokat a mozdulatokat, azonban a fent említett fejlődési szakaszoknak, megfelelő időben a megfelelő módon kell kialakulnia! Rengeteg táblázat/leírás létezik, hogy mikor mit kell „tudnia”a babáknak, Én is hoztam kettőt, ami segíthet, hogy mikor, mit várhatunk a kis akrobatáktól.

 

tábla

Életkor

A mozgásfejlődés lépései

születéskor

A babára reflexes mozgások és koordinálatlan kapálódzás jellemző.

0-1 hónaposan

A baba a hátán fekszik, izgalmi állapotban kezével csapkodva, lábaival rugdosva párhuzamos mozgásokat végez. Ebben karjai aktívabbak. Kezét nagyrészt ökölbe szorítja, fogni még nem tud, legalábbis nem akaratlagosan (lásd: fogóreflex). A baba ilyenkor még elég „tehetetlen”, fejét képes a fény vagy valamilyen látvány felé fordítani, de nem tudja megtartani.

2-3 hónaposan

Elkezdenek kialudni egyes reflexmozgások, és ezzel párhuzamosan megindul az akaratlagos mozgás. A baba kezd nyúlni a tárgyak után, de még nem tudja megfogni azokat. Felemelve, illetve hason fekve megpróbálja megtartani a fejét, de ez még csak rövid ideig sikerül neki, arra mindenesetre elég, hogy szépen átfordítsa az egyik oldalról a másikra.

3-4 hónaposan

A baba tovább próbálkozik a tárgyak megfogásával, de gyakran célt téveszt, a sikeresen megfogott dolgok elengedését, pedig még nem nagyon tudja irányítani. Hason fekve egyre nagyobb szögben és egyre hosszabban meg tudja tartani a fejét, sőt időnként már a mellkasa is elemelkedik a talajtól.

4-5 hónaposan

Egyre ügyesebben fogja meg a tárgyakat, olykor egyik kezéből a másikba rakja azokat. Biztonsággal és élvezettel hasal, nézelődik. Lassan elkezd forogni a hossztengelye körül, először háton fekvésből oldalra, majd innen hasra fordul, aztán fordítva. Az sem ritka, hogy a sokat hasaló babáknál néhány véletlen borulás következtében előbb alakul ki a hátra fordulás, és csak utána a jóval bonyolultabb hasra fordulás.

5-6 hónaposan

A baba kézmozgása, fogása egyre tervezettebb, célzottabb és ügyesebb, hosszasan és örömmel manipulál a tárgyakkal. Az őt körülvevő játékok eléréséhez gyakran használja a forgást, ezért ez a mozgásforma ebben az időben szinte már biztosan kialakul. Hason fekve elkezd billegni, „repülőzni”, ami erősíti hátizmait.

6-7 hónaposan

Beindul a helyváltoztató mozgások fejlődése. A baba maga alá húzza lábait, és elkezdi előre vagy hátra tolni magát. Néhányan már megpróbálnak kúszni is. Eleinte csak karjukkal vonszolják magukat, „fókáznak”, de idővel becsatlakozik a mozgásba a láb is.

7-8 hónaposan

Egyre biztosabb és gyorsabb a kúszás, a baba ellentétes kéz-lábmozdulatokkal halad egyik ponttól a másikig. Sokan ekkor már négykézlábra tudnak emelkedni, és lábukkal rugóznak, vagy előre-hátra hintáztatják magukat. Néhányan ebből a helyzetből kiülnek oldalra, vagy hason fekvésből ülésbe húzzák a lábukat, de a legtöbben még nem tudják sokáig megtartani az ülő helyzetet.

8-9 hónaposan

A baba négykézlábazásból lassan elkezd mászni. Eleinte csak tétova mozdulatokat tesz, és olykor pár lépés után visszavált kúszásba. A törzsizmok erősödésével egyre biztosabb az ülés, a baba pedig örömmel fedezi fel, hogy felszabadul a két keze, és elkezd játékaival csapkodni, püfölni. De azt is legalább ennyire élvezi, hogy most már más szemszögből láthatja a világot, ezért a zajongást időnként csendesebb szemlélődő szakaszok váltják fel.

9-10 hónaposan

A legtöbb baba már ütemesen, gyorsan mászik, sőt különböző tárgyakba kapaszkodva megpróbál felállni. Ahogy biztosabbá válik az álló helyzet, elkezdenek lépegető mozgásokat végezni. Még elég gyakran visszahuppannak a földre, de időnként már sikerül akaratlagosan is visszaülniük, leguggolniuk.

10-12 hónaposan

A baba egyre többet álldogál és lépeget bútorba kapaszkodva, majd először segítséggel ugyan, de elkezd járni.

12-18 hónaposan

A baba a bútortól bútorig történő tétova botorkálástól eljut a biztos, önálló járásig, de az akadályok még elbizonytalaníthatják.

18-24 hónaposan

Megismerkedik a bonyolultabb járófelületekkel, segítséggel már lépcsőzni is tud.

24-36 hónaposan

A pici már fut, és egyre ügyesebben küzdi le az akadályokat: lépcsőzik, ugrik, egyes tárgyak alatt átbújik, másokra felmászik.

A fenti táblázatoktól élesen eltérő fejlődés kóros és szakszerű kezelést igényel! Sokszor a média által közvetített információk, vagy a baba-mama klubban elhangzott sok „jótanács” elbizonytalanító tud lenni, pedig szakmailag alátámasztott, egyértelmű viszonyítási pontokra van szükség, amit csak hozzáértő szakember tud meghatározni! A korai felismerés a legnehezebb feladat, ezért mindenkinek azt javaslom, merjen utánajárni, megfelelő szakembert megkérdezni, ha úgy érzi, gyermeke bármiben elmarad vagy nehézségei vannak!

A legtöbb esetben szerencsére, minden megy magától és gyermekeink „menetrend szerint” gurulnak le az ágyról vagy másznak fel a konyhaasztalra, ilyenkor csak győzzünk résen lenni!:)

Petricsevics Kriszti, Gyógytornász

 

 

Oszd meg ismerőseiddel:

Partnereink