kosaram

0
Feldolgozás…

Oltásfóbia: A védőoltás véd!

Divat manapság mindenben összeesküvés elméletet látni. Szülői körökben kétségtelenül a leghírhedtebb, az a világméretű emberiség ellenes összeesküvés, melyben kormányok, gyógyszer és oltóanyaggyártók szövetkeztek, azzal a céllal, hogy gyermekeinket lebénítsák, lebutítsák, autistává tegyék, esetleg mikrochipet a bőrük alá juttatva (ezt talán már tényleg kevesen hiszik) irányításuk alá vegyék a különböző oltások révén. A helyzet odáig fajult, hogy a Magyar Immunológiai Társaság Vezetősége ez év áprilisában közleményt adott ki melyben leszögezik, hogy a védőoltások védenek és hajlandóak aktívan felvenni a harcot az indokolatlan tévhitekkel, fél információkkal. A „Védőoltás véd” címmel facebook fórumot hívtak létre, melyben bárki számára közérthetően válaszolnak a feltett kérdésekre, illetve folyamatosan hasznos információkat tesznek közzé oltásbiztonság témakörben. 

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy orvosként szilárdnak hitt nézeteim anyaként nem inogtak volna meg, mikor az oltás témakörhöz érkeztünk. Pláne nálunk családi körben zajlik az oltás, apa a háziorvos, anya a gyerekorvos „elméleti háttér”, de ilyen esetben leginkább csak anya, aki vigasztal és izgul, apa pedig – legalábbis kívülről úgy tűnik – hideg fejjel dönt, és biztos kézzel szúr, de soha sem bocsátaná meg magának, ha bármilyen oltási szövődmény az ő lelkén száradna. Így aztán az első oltás előtt rövid családi konzíliumot ültünk, győzött a józanész, és gyermekeink az összes kötelező és a legtöbb nem kötelező védőoltást megkapták, szövődménymentesen. Anya és apa pedig nyugodtan alszik, hogy mindent megtettek a kivédhető fertőző betegségek megelőzése érdekében. 

Teljességgel megértem viszont az édesanyák félelmét, akik az áltudományos magyarázatokkal teli cikkek tengerében próbálnak eligazodni és a legjobbat nyújtani gyermeküknek. Kétségkívül az a szülő választja a legkisebb kockázatot, aki egy jól átoltott (un. nyájimmunitással bíró) közegben kijátssza a rendszert és nem oltat. Ily módon a gyermek se a betegségnek (kis túlzással), se az oltással járó esetleges szövődményeknek nincs kitéve. De kérdem én, ugyanez a szülő elutazna-e a dzsungel közepébe 9 hónapos csecsemőjével sárgalázoltás nélkül? Ugye, hogy nem? De nem kell Afrikáig menni, elég csak Pilisszentlászlóig, ahol a helyi Waldorf iskolában máris felütötte fejét a szamárköhögés, feltehetően a meggyengült nyájimmunitás miatt. 

Nagy pertussis-, vagyis szamárköhögés-járvány 1953-ban volt Magyarországon. Ekkor csaknem 57 ezren betegedtek meg, közülük 378-an belehaltak a fertőzésbe. Ezt követően 1954-ben vezették be a kötelező védőoltást a súlyos megbetegedés ellen. Az országos átoltottság jelenleg 99 százalék körüli. Ez a nagy szám egy-egy be nem oltott embert még képes megvédeni, de a komolyabb oltatlan gócok már nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ilyen gócok alakulhatnak ki például olyan helyeken, ahol nagyobb számban vannak a „védőoltás-ellenzők”. 

A VÉDŐOLTÁSOK TÖRTÉNETEK

A védőoltások története a XV. század Kínájáig nyúlik vissza – feljegyzések szerint ekkor már alkalmazták a variolációnak nevezett eljárást a fekete himlő elleni védekezésre. A módszer lényege az volt, hogy egészséges embereket szándékosan megfertőzték himlővel, de bizonyos trükkökkel elérve azt, hogy várhatóan csak enyhe lefolyású himlőt okozzanak. A megfigyelések szerint az így kialakított betegség kockázata drasztikusan (nagyságrendileg) kisebb volt, mint a „valódi” himlőé – viszont az átvészelése után az alany már az igazi himlőt sem kapta el! A módszerrel tehát irányítottan hoztak létre védettséget egy betegséggel szemben.

Noha az óta természetesen a védőoltások szinte minden részletükben átalakultak, de az alapvető céljuk lényegében változatlan maradt: meghatározott betegséggel szembeni védettség kialakítása. A mai védőoltások jellemzően a megcélzott betegség legyengített vagy elölt kórokozóját tartalmazzák, melyek az eredeti betegséget már nem képesek kiváltani, de az immunrendszert „trenírozni” még igen, azaz képesek elérni, hogy az immunrendszer felismerje őket és választ adjon, amely tanulási folyamatnak köszönhetően később, a valódi kórokozóval való esetleges találkozáskor már olyan gyors lesz a szervezet reakciója, ami megelőzi a betegség kialakulását.

HATÁSOSSÁG ÉS BIZTONSÁG 

A védőoltások esetében két alapvető kérdés merül fel, mely meghatározza alkalmazhatóságukat: a hatásosság és a biztonság. 

A másik fő kérdés: a védőoltások biztonsága. Ez már sokkal bonyolultabb ügy, mint az előző, hiszen jóval nehezebb „hétköznapi benyomást” szerezni róla. Az alapvető kérdésre, hogy lehetnek-e a védőoltásoknak káros mellékhatásaik, könnyű válaszolni: természetesen igen. Ezt mind a törzskönyvezés során vizsgálják, mind a piacra kerülés után figyelik. Kevesen tudják, de Magyarországon 1953 (!) óta folyik a védőoltások mellékhatásainak gyűjtése. Abban megegyezés van, hogy ezek a mellékhatások (melyeket az alkalmazási előirat részletesen tartalmaz) szinte elenyészőek, olyan értelemben, hogy ami súlyos közülük, az nagyon ritka, ami pedig nem nagyon ritka, az szinte veszélytelen. De félreértés ne essék, semmi tagadnivaló nincs abban, hogy a védőoltások beadása nem veszélytelen – csak épp a védőoltások be nem adása sem az! Ilyen viszonyok között egyedül a kettő közti mérlegeléssel lehet dönteni, márpedig ez a gyermekkori kötelező oltások esetében egyértelműen az oltás mellett szól. 

A védőoltás-ellenesek ezeket az adatokat megpróbálják különböző módokon hitelteleníteni. Példának okáért, arra hivatkoznak, hogy mostanában több autista/cukorbeteg/stb. van Magyarországon, mint pár évtizeddel ezelőtt, amikor oltásból is kevesebb volt. Ez persze abszurd érv, ezzel az erővel lehet, hogy a védőoltás-ellenesség okozza a cukorbetegséget, hiszen védőoltás-ellenesből is kevesebb volt hazánkban pár évtizeddel ezelőtt!), mégis, ügyes körítéssel előadva nagyon is meggyőző lehet. Hasonlóképp állandó problémát jelent annak tudatosítása, hogy két esemény időbeli egybeesése (valaki az oltás után lett cukorbeteg) nem jelent okozatiságot (hogy ti. az oltás következtében lett cukorbeteg). 

Sajnos azonban a modern média viszonyai mellett a védőoltás-ellenesek hihetetlen előnyben vannak, hiszen az, hogy „Pistike a védőoltás beadásának másnapján meghalt/autista lett/cukorbeteg lett satöbbi.” sokkal jobban „eladható”, mint az, hogy „Pistikével a védőoltás beadásának másnapján… nem történt semmi”.A végtelenségig lehetne sorolni a vádakat és azok cáfolatait, de részletesebben az autizmus témakörre térnék ki, hiszen ez a leggyakoribb vád. Nem kell minden szülőnek belemerülni a szakirodalomba, de ezt az egy történetet nem árt ismerni. Honnan is ered az MMR és autizmus egy lapon emlegetése. 

 MMR ÉS AUTIZMUS 

A botrány nem közvetlenül a kombinált vakcina 1988-as bevezetése után pattant ki, hanem 10 évvel később, amikor a londoni Royal Free Hospital egyik orvosa publikált egy tanulmányt, amelyben az oltóanyagot az autizmushoz és bizonyos emésztőrendszeri megbetegedésekhez kapcsolta.  

Andrew Wakefield tizenkét gyermek vizsgálatára alapuló kutatása eredményeire bizonyítékokat nem mutatott, egyszerűen megállapította: „A rendellenesség kialakulását a szülők a kanyaró, mumpsz és rubeóla elleni védőoltással hozták összefüggésbe.” Az orvos ezek után azt javasolta a szülőknek, hogy a tripla védőoltás helyett három különálló vakcinát adassanak be a gyermekeiknek. 

A hírt azonnal felkapta a sajtó, és a rémisztgető kampány következménye az lett, hogy a kanyaró elleni védettség szintje esni kezdett. Az aggódó szülők a különálló oltóanyagokat, illetve a kizárólag a kanyaró elleni védőoltást keresték. A különálló vakcinák készletei azonban rövid idő alatt kifogytak, s ennek köszönhetően 1998-ban a kétévesek lefedettsége egy év alatt 91%-ról 88%-ra csökkent, majd a tendencia tovább folytatódott. 

Azóta több nagy tanulmány arról számolt be, hogy a Wakefield által feltételezett összefüggés nem létezik. Az orvosi kutatások értékelésével foglalkozó Cochrane Library nemzetközi csapata 31 tanulmányt vizsgált felül, amelyek mindegyike több száz, sőt egy esetben félmillió alannyal dolgozott. E vizsgálat messze nem kapott akkora médiafigyelmet, mint Wakefield 12 gyermekkel foglalkozó tanulmánya, akit közben azzal vádoltak meg, hogy 55 ezer fontot fogadott el azoknak a családoknak a jogi képviselőitől, akik elvitték hozzá a gyermekeiket. 

Később kiderült, Wakefield nem pusztán hibázott, hanem szándékosan meghamisította az adatokat tanulmányához. A British Medical Journal (BMJ) című orvosi folyóirat 2011-es cikkének szerzője orvosi, kórházi feljegyzések és szülői interjúk segítségével mutatta ki, hogy Wakefield - miközben tanulmányában 12 gyerek adatairól beszél – legalább 13 gyereket vizsgált, akik közül legalább öten már a vakcinálás előtt autizmusra utaló tüneteket mutattak. 

KÖTELEZŐ?

A harmadik fontos kérdés a kötelezővé tétel. Ez egy rendkívül összetett, kényes téma, a lényeg, hogy nem önmagában a jóság miatt van, hanem elsősorban amiatt, hogy a fertőző betegek nem csak magukat, hanem a környezetüket is veszélyeztetik. Ez még a védőoltásokkal együtt is így van, hiszen mindig vannak egyrészt olyanok, ha nagyon kevesen is, akik az oltásra nem reagálnak, illetve gyengül idővel a védelmük, másrészt olyanok, akik túl fiatalok, túl idősek, túl betegek stb. az oltáshoz. Ők csak arra támaszkodhatnak, ha a környezetükben mindenki védett – így bár maguk nem azok, a betegséget mégsem tudják elkapni, hiszen nincs kitől. Ezt a jelenséget hívják nyájimmunitásnak. Ezért nem helytálló az a védőoltás-ellenes érv, miszerint az oltatlanságukból úgyis csak nekik lesz bajuk, úgyhogy aki akarja, oltsa be magát, őket pedig hagyjuk békén. (Még ha el is tekintünk attól, hogy valójában nem nekik, hanem a gyermeküknek lesz bajuk, ami azért nem ugyanaz.) Amíg a nyájimmunitást fenntartjuk (ehhez ki lehet, akár számszerűen is, számolni, hogy milyen átoltottságra van szükség), addig nem tudnak járványok kitörni, és mindenki biztonságban van. A védőoltás-ellenesek, az átoltottság lecsökkentése révén ezt veszélyeztetik – ahogy azt számos külföldi példa is igazolja. 

A nem kötelező védőoltások egy külön téma, ezt terveink szerint további cikkben boncolgatjuk majd. 

 

   Végezetül még néhány érv, azoknak, akik a szívükre hallgatnak:
 ·         Torokgyík elleni oltásra ösztönző kisfilm a 40-es évekből, amikor még kincsnek számított a vaccina: https://www.youtube.com/watch?v=lgGch6T_LWQ
 ·         Anya legyen a talpán, akinek nem szorul el a torka, mikor a kislányt elviszik és a narrátor azt mondja, több ezer gyermeket örökre elvittek.. : https://www.youtube.com/watch?v=R112xP4y7ac
 -          Aki pedig inkább az eszére, annak, íme, egy kis gyűjtemény a témában releváns hiteles forrásokról:
 ·         A Magyar Immunológiai Társaság közleménye: http://www.mit.hu/upload/immunologia/document/A_vedooltasok_vedenek_20140429.pdf
 ·         Az említett Cohrane analízis: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD004407.pub3/abstract
 ·         A Magyar Immunológai Társaság által életre hívott facebook oldal. „A védőoltás véd!”: https://www.facebook.com/vedooltas?fref=ts
 ·         Ferenci Tamás független biostatisztikus remek blogja, tele számos tudományos cikkel, statisztikai adatokkal: http://vedooltas.blog.hu/
 ·         Ferenci Tamás: A védőoltásokról a tények alapján c. könyv elérhető itt: http://www.medstat.hu/vakcina/FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjan.pdf
 ·         Cikkek autizmus témakörben: http://www.immunize.org/journalarticles/conc_aut.asp 
 ·         Cikkek thiomersal témakörben: http://www.immunize.org/journalarticles/conc_thim.asp
 
 Dr. Békési Bernadett
édaesanya, gyermekorvos
 

 

 

 

 

 

Oszd meg ismerőseiddel:

Partnereink